Kovács Imre

Kovács Imre


Az eddigi pályafutásom alatt mindig nyitott voltam az új ismeretek megszerzésére. A tanulás lehetősége, a folyamatos fejlődés képessége mindig is motivált. Számos képesítéssel rendelkezem. Ezek közül az egyik a Kőműves Mester képzés. Ezt még a régi oktatási rendszerben szereztem meg amelyben az építőipar teljes szakmai ismereteit tanították. Több, mint 17 évet dolgoztam sportszervezetben is, mint nevelő és edző, illetve vezetőségi tag, innen is van bőven tapasztalatom a gyerekekhez való kapcsolódáshoz. A felnőttoktatásban is részt vettem, mint szakoktató. A felnőttoktatásban a szegregátumban élők szakmához jutása volt a képzés fő feladata. Itt sok problémával élő tanulóval volt dolgom, ami erősen igénybe vette az ember pedagógiai érzékét. 

A szaktudásom az építőiparon belül számos területet lefed, mivel a mestervizsgámnak és a folyamatos önképzésemnek köszönhetően nagyon jó rálátásom van az építőipar munkafázisaira.

Miért döntöttem a szakoktatói pálya mellett?

Sajnos a szakmában egyre kevesebb a szakember. A jó szakember még kevesebb. Ezen szeretnék a lehetőségeimhez mérten segíteni, mint szakoktató. Az új generációk tanítása, oktatása kihívás a számomra. A gyermekek szakképzése engem régóta motivál, mert úgy gondolom, óriási felelősséggel tartozunk a jövő generációjáért. Eddig minden diákom, aki teljesítette az iskolai éveket sikeres szakmunkás vizsgát tett, ezzel is segítve őt a dolgozó társadalmunk beépülésébe. Ezek a sikerek megerősítették bennem azt az érzést, hogy jó úton járok. Fontosnak tartom, hogy az általam oktatott gyerekek az általuk választott pályán maradjanak. Ehhez elengedhetetlen a szakma iránti szeretet és alázat. 

Az oktatói pálya hatalmas kihívás a számomra, rengeteg tudást és gyakorlatot igényel, hogy az oktatás terén sikereket érhessünk el. Fontosnak tartom, hogy a színvonalas oktatás megvalósuljon Magyarországon, ehhez elengedhetetlen a gyerekeknek a szakmához való viszonyulásának fejlesztése. Célom, hogy ebben részt vehessek, terveimet megvalósíthassam, mint szakoktató pedagógus.

Mottóm: Minél többet tudsz, annál értékesebb vagy!

Hegedűs Sándor

Hegedűs Sándor


Hegedűs Sándor vagyok.

Szakmám szerint szobafestő, viszont mesterségeim alapján elég sokrétű szakmát sikerült megszereznem. Valamiről bizonyítványom van, valamiről meg az élet adott bizonyítványt.

Jelenleg itthon élek Magyarországon, de kanadai állampolgárként is élek Kanadában. Többször ki szoktam utazni. Szeretem Magyarországot, szeretem és képviselem a magyar nyelvet. Büszke vagyok, hogy magyar lehetek.

Szeretem a gyerekeket. 18 éve megismertem a Megváltómat Jézus Krisztust! Azóta Őt szolgálom, és tanyasi lelkészként is dolgozom.

Czuh János

Czuh János


Czuh János a Panoráma Világklub és a Magyar Világtalálkozók sajtófőnöke.

1985-től tevékenykedik a médiában.

Televíziós munkáiban műsorvezető, szerkesztő, operatőr, vágó.

Az újrainduló Esti hírlap főmunkatársaként lapindítási és lapigazgatói feladatokat lát el.

2011-ben belép a Panoráma Világklubba és az I. Magyar Világtalálkozó sajtóirodájának vezetésével kezdődik a klubbal folyamatos munkakapcsolata.

A sajtószervezési feladatok végzése mellett részt vesz a Panoráma Világklub eszmeiségének terjesztésében, és a Világklub eseményeinek megörökítését, terjesztését, a programok szervezését és lebonyolítását is fő feladatának tekinti.

Részt vállalt I. Afrikai társklub megalakításában.

Nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részese lehet annak a munkának, amit Mo. legnagyobb, a világot behálózó közösségének összetartozásáért végezhet.

Több civil szervezet médiában való megjelenését is szervezi.

Elnöke A ”nemzet kishúgáért” Kulturális és Hagyományőrző Alapítványnak, melynek célja megőrizni a jövőnek Szeleczky Zita művészetét és a magyarságért végzett kiemelkedő tevékenységét.

Kleczl József

Kleczl József


Az általános iskola elvégzése után jelentkeztem ipari tanulónak. Kezdetben nem voltam elég motivált, de ez kialakult ahogy a tudásom gyarapodott. Ezt köszönhettem a tanároknak és az oktatóknak egyaránt.

A szakmunkásbizonyítvány megszerzése után a Kecskeméti Asztalos Szövetkezetben kezdtem dolgozni, ahol a szakmai gyakorlatot töltöttem. Öröm volt számomra, hogy nagy tudású szakemberek között nőhettem fel, akik megtanítottak egyedi és prototípusú bútorok tervezésére, készítésére.

Később a munkámra való elégedettséggel gyártáselőkészítőnek neveztek ki. Sajnos ezt nem sokáig élvezhettem, mivel 2003-ban a szövetkezet megszűnt és ezért új állás után kellett néznem. A szakmámban nem tudtam elhelyezkedni így az építőiparban kezdtem el dolgozni. Ebben a munkakörben nem éreztem otthon magam ezért 2008 januárjában úgy döntöttem, hogy asztalosként egyéni vállalkozásba kezdek.

Fő profilom közé tartozik egyedi bútorok tervezése, gyártása, beszerelése, valamint antik bútorok javítása. Úgy érzem egyéni vállalkozóként is nagyon sokat tudtam fejlődni. Az évek során megszerzett tapasztalatomból szeretnék átadni a tanulóknak.

Fricz Róbert

Fricz Róbert


Fricz Róbert vagyok 1974. 05.09. születtem,Kecskeméten. 

Feleségemmel 25 éve élek boldog házasságban, három gyermeket nevelünk, Gitta 22, Lukács 20, Gergő 18 évesek.

Édes apámtól tanultam a szakmát, így lettem szobafestő-mázoló és tapétázó. 

Egyszerű szakmunkás bizonyítványom van ,immár hőszigetelésből is.

Vállalkozásomat 95-ben indítottam,és azóta is aktívan dolgozunk kisebb-nagyobb létszámmal. 

Pályám során 9 tanulót oktattam, akik többsége ma is a szakmában dolgozik.

Úgy gondolom magamról hogy nyitott szívű ,elfogadó ember vagyok (hívő katolikus). Szeretem az innovatív új dolgokat a munkámban,bár az informatikában le vagyok maradva kicsit.

id. Székely Tihamér

id. Székely Tihamér


Családapaként élek Lajosmizsén immár több évtizede.

Közel 40 éve tettem kőműves mestervizsgát, majd később leérettségiztem.

A saját építőipari vállalkozásom is elmúlt 20 éves, melyben fiam 5 éve velem dolgozik.

Családi házakat építünk és általában lakossági szolgáltatások területén mozgunk a fent említett munkakörben.

Az évek folyamán több szakmunkás tanulóval is foglalkoztam, az eredmények mindig kielégítőek voltak. A mostani projektben is a tanulók felé mutatott nyitottságot, türelmességet és magas szakmai felkészültséget tartom fontosnak, természetesen a közösségépítést is szem előtt tartva.

Tóth-Bachner Krisztián

Tóth-Bachner Krisztián


Építőipari szakmunkásként elég sok területen megfordultam, tudást és tapasztalatot szereztem, amit mindig is szerettem volna átadni a fiatalabbaknak. Az utóbbi években a természetes építőanyagok, illetve a fenntarthatóság szempontjai lettek a legfontosabbak a számomra, így figyelmem a vályogépítészet felé fordult. A projektben rejlő lehetőségek azért fogtak meg, mert ezt a két célomat a rugalmas keretek között megvalósíthatónak tartom. Emellett jónak tartom, hogy a gyógypedagógusok mellett, segítségükkel és támogatásukkal a tudás átadásának módszereit is elsajátíthatom.

Dengi Zsolt

Dengi Zsolt


Már az első évben találkoztam néhány tanulóval és izgatottan figyeltem őket, hogyan működnek együtt ebben az új, megszokott tanulási környezettől eltérő színteren. Izgalmas volt látni, hogy a gyermeki énjük a szabadban újra előjön és olyan apró dolgoknak is örülni tudnak, mint egy gumiabroncsból a fára épített kötélhinta vagy kikapcsolódásként közösen sétálni egyet a patak partján. Már akkoriban megfogalmazódott bennem, hogy szívesen lennék én is tagja a közösségnek, így nagyon örültem, amikor Cseriné Betti megkeresett, hogy mesterként csatlakozzak a csapatukhoz.

Úgy gondolom, hogy a szimpátiát gyorsan megtaláltam a srácokkal, kiérdemelve a kölcsönös tiszteletet egymás iránt. Sok bensőséges információt osztanak meg velem magukról és igyekszem támogatni őket a szakmai tudás átadása mellett a magánéleti kérdéseikben is.

Habár pedagógus végzettséggel nem rendelkezem, közel érzem magam az emberekhez és értő figyelemmel tudok feléjük fordulni. A humor, mint eszköz mindenre gyógyír tud lenni, így gyakran zsigerből alkalmazom, amit úgy vettem észre, mindenki nagy mosollyal fogad.

A sport mindig gyökeresen az életem része volt különböző formákban, így a sport által tanított szemléletet is igyekszem átadni a tanulóknak, ösztönözve őket az egészséges életmódra mind mentálisan, mint fizikailag.